Eddig nem ajánlottam általam olvasott blogok bejegyzéseit, de ezen bejegyzés hozzászólásai, illetve hozzá kapcsolódva egy másik bejegyzés elgondolkodtatott. Amivel a magam részéről kiegészíteném:
Mindig figyeltem arra, hogy elkerüljem a "van már pasid" típusú kérdéseket (másoknak feltenni), és furcsállottam, ha másba nem szorult annyi tapintat, hogy szintén így tegyen - főleg ha a kedves anyuka/rokon állt elő ezzel. A kérdéskört azonban nem bővítettem idővel, ahogy aktuálissá vált a házasság/baba esetében a már-tartalmú mondat. Ezek a hozzászólások és a bejegyzés elgondolkodtatott a jószándékúnak vélt kérdések szükségességéről.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nehogy lemaradj valAmiről
Bejegyzések
Megjegyzések
Milyen jó, hogy ezt kiemelted! Tudod, hogy én is olvasom az urban-eve-et, de mivel ezt a bejegyzést úgy olvastam, hogy még nem voltak kommentek, nem tudtam, hogy ilyen komoly dolgokra terelődött a szó. Engem egyelőre békén hagynak, a családom csak kiskoromban tett vicces(nek szánt) megjegyzéseket minden nagyobb fiúra, hogy na, elveszik-e a Juditkát (brrr... de megalázó volt). Viszont Zsófi (a legjobb barátnőm) minden ünnepkor megkapja ezt, neki nincs barátja ("még"), de enélkül is teljesen boldog, és mindenképp megmutatom neki ezeket a bejegyzéseket. Úgy sajnálom néha, mert az ilyenek annyira nem rajta, rajtunk múlnak, és olyan mélyen meg tudja bántani az embert egy ilyen kérdés. Ha akar barátot/férjet/esküvőt/kisbabát, ha nem.
VálaszTörlésMost jutott eszembe... a múltkor én is kaptam egy ilyen "akaratlan" beszólást, ami nagyon rosszul esett. Egy csoporttársamnak meséltem egy rendezvényszervező blogról, majd megemlítettem a Pinterestet, és példának többek közt a "Wedding" nevű gyűjteményt is említettem, hogy milyen jól fog majd jönni, mire a lány megkérdezte, hogy "Miért, Andris eljegyzett már?". Eléggé megsemmisülten mondtam, hogy nem, azt még nem... de azért ha látok egy jó ötletet, el lehet menteni, nem kell ahhoz menyasszonynak lenni, hogy az embernek tetszhessen egy szép csokor, egy asztaldísz vagy egy esküvői ruha. Nem tervezgetem megszállottan az esküvőt, de ez a gyűjtögetés nálam ugyanolyan, mint ahogy kert nélkül elmentek néhány szép kert fotót, vagy varrógép nélkül néhány szabás-varrás útmutatót.
Röviden: köszi, hogy felhívtad ezekre az írásokra a figyelmem :)
Az utóbbi időben nem sok időt töltöttem netezéssel, erre a bejegyzésre a sok hozzászólás miatt figyeltem fel. Én is mindig igyekeztem a "még" szingli barátnőimbe a lelket önteni, de nehéz a sok tapintatlan kérdést ellensúlyozni.
TörlésMiért semmisültél meg az "eljegyzett már?" kérdéstől? Ha szerinted ez így rendjén van, hogy "még" nem, akkor más gondolhat akármit. Azt nézegetsz, amihez kedved van :)
A kedvencem ebben a témában a barátnőm esete, aki mindaddig határtalanul boldognak érezte magát kb. egy hónapos kapcsolatában, míg a fodrásza (!) fel nem tette a nagy kérdést: "mondta már, hogy szeret?" Minekutána a srác még nem mondta, csak érzékeltette, kedves barátnőm elgondolkodott rajta, hogy akkor valójában mi is van, komolyan gondolja-e a srác. Egy élmény volt meggyőzni, hogy ilyen hülye kérdések nem szabad, hogy elbizonytalanítsák!